2014. március 23., vasárnap

Perfect home.

Sziasztok. :) Meghoztuk a következő részt. Reméljük nem felejtettetek el minket és továbbra is olvasni fogjátok a friss részeket. 
Reméljük a mostani is tetszeni fog. Jó olvasást.!:)♥

24.rész
Úgy háromnegyed óra múlva már vissza is ért Justin a nem tudom honnan és hála neki megint aggódhattam ami rohadtul nem tesz jót egy 8 hónapos terhesnek. -igen eléggé elrepült az idő. Mintha csak most lett volna az, hogy itt tanakodtam, hogy megtartsam e vagy sem, de örülök, hogy így döntöttem.- De ezeket a dolgokat általában figyelmen kívül hagyja. Mikor megjött úgy tett mintha misem történt volna. Nem válaszolt a kérdéseimre és csak annyit mondott, hogy egy haverján segített. Nem akartam újabb balhét ezért megelégeltem a válaszát, és persze azokat a tökéletes szemeit se akartam meghazudtolni. Anyáék egész délután nem voltak itthon ezért rendeltünk kaját és megnéztünk egy filmet, de mivel ezek után is az óra még mindig csak 13:21-et mutatott úgy döntöttünk elmegyünk babacuccokat nézegetni.
Megvettünk minden dolgot ami kelleni fog,..hetek, rosszabbik estbe napok múlva. Babakocsi, pelenka,cumisüveg...stb. És azok a hihetetlen édes babaruhák. Nem tudok betelni velük.

Haza érve annyira boldog voltam és már nem aggódtam a holnapért, hanem már vártam azt, hogy elkezdődjön a közös életünk. Este zuhanyzás után lefekvéshez készülődtünk, egyre kimerültebb vagyok esténként. Justin is kijött a fürdőszobából és alsónadrágba bebújt mellém az ágyba. Megsimogatta és megpuszilta a hasam, sőt még beszélt is a picihez. Tudom ez nem nagy szám a többi várandós anyukának, mert ők minden nap megkapják ezt a párjuktól, de nekem az volt mert a 8 hónap alatt most csinálta ezt előszőr.

Másnap reggel
*Justin szemszög
-Alig várom már a háznézést. -mondta Cara izgatottan reggelizés közbe.
-Én is. -válaszoltam neki egy műmosollyal az arcomon.
Már tegnap elkellett volna neki mondanom a dolgokat, de olyan jó volt az egész nap..nem akartam elrontani a kedvét..
Reggeli után felöltöztünk és elindultunk ahhoz a házhoz ahol az ingatlan közvetítő várt minket. És még a környék is gyönyörű volt.
Olyan 30-as éveiben járó öltönyös pasas. Bemutatkoztunk és el is indultunk a ház körüljárására.
 -A házba 4 hálószoba van 2 fürdő,konyha nappali és étkező. Emellett nagyon jó környéken van és az óvoda meg az iskola is pár perc séta. A házat 5 éve építették felújításra nincs szükség és a jó hír, hogy a keretükbe is belefér.-mondta az értékesítő.
-Úristen Justin ez csodálatos. Pont olyan mint amilyennek elképzeltem. Imádom. Ez a tökéletes ház.
-Háát..Cara nem is tudom. Szerintem még nézelődnünk kéne..-nyögtem ki neki nagy nehezen.-És és amúgy is úgy hallottam,hogy egy csomó betörés volt mostanában ezen a környéken.
 -Justin! -hívott félre Cara idegesen.
-Mi a sz*r bajod van Jus?
 -Semmi ..semmi. -válaszoltam.
-Nekem ne hazudj. Mondd mi a baj!
-Semmi tényleg csak tudod a pénz.. -kezdtem bele, de a szavamba vágott.
-A pénz? De hát tudod, hogy van pénzünk rá. -mondta nyugtatva.
Tarkómat fogva lenéztem a földre.
-Vagy nincs? -kérdezte Cara gyanakvóan.
-Az az igazság, hogy tudod tegnap segítettem azon a haveron.. -Igen és?
-Pénzel segítettem rajta..és ezért most nincs pénzünk a ház.. -kezdtem bele, de Cara nem hagyta, hogy befejezzem és elkezdett kiabálni. Egy kisebb fajta sokk érte.
-Baby ne idegeskedj megfogom oldani..és a babának is baja eshet. -mondtam neki nyugodt, de aggódó hangon.

 A szobába megállt az élet és nem szólalt meg senki. A csendet Cara törte meg aki kiabálva a hasát szorongatva a földre rogyott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése