Perfect home.

Sziasztok. :) Meghoztuk a következő részt. Reméljük nem felejtettetek el minket és továbbra is olvasni fogjátok a friss részeket. 
Reméljük a mostani is tetszeni fog. Jó olvasást.!:)♥

24.rész

Úgy háromnegyed óra múlva már vissza is ért Justin a nem tudom honnan és hála neki megint aggódhattam ami rohadtul nem tesz jót egy 8 hónapos terhesnek. -igen eléggé elrepült az idő. Mintha csak most lett volna az, hogy itt tanakodtam, hogy megtartsam e vagy sem, de örülök, hogy így döntöttem.- De ezeket a dolgokat általában figyelmen kívül hagyja. Mikor megjött úgy tett mintha misem történt volna. Nem válaszolt a kérdéseimre és csak annyit mondott, hogy egy haverján segített. Nem akartam újabb balhét ezért megelégeltem a válaszát, és persze azokat a tökéletes szemeit se akartam meghazudtolni. Anyáék egész délután nem voltak itthon ezért rendeltünk kaját és megnéztünk egy filmet, de mivel ezek után is az óra még mindig csak 13:21-et mutatott úgy döntöttünk elmegyünk babacuccokat nézegetni.

Megvettünk minden dolgot ami kelleni fog,..hetek, rosszabbik estbe napok múlva. Babakocsi, pelenka,cumisüveg...stb. És azok a hihetetlen édes babaruhák. Nem tudok betelni velük.

Haza érve annyira boldog voltam és már nem aggódtam a holnapért, hanem már vártam azt, hogy elkezdődjön a közös életünk. Este zuhanyzás után lefekvéshez készülődtünk, egyre kimerültebb vagyok esténként. Justin is kijött a fürdőszobából és alsónadrágba bebújt mellém az ágyba. Megsimogatta és megpuszilta a hasam, sőt még beszélt is a picihez. Tudom ez nem nagy szám a többi várandós anyukának, mert ők minden nap megkapják ezt a párjuktól, de nekem az volt mert a 8 hónap alatt most csinálta ezt előszőr.

Másnap reggel

*Justin szemszög

-Alig várom már a háznézést. -mondta Cara izgatottan reggelizés közbe.

-Én is. -válaszoltam neki egy műmosollyal az arcomon.

Már tegnap elkellett volna neki mondanom a dolgokat, de olyan jó volt az egész nap..nem akartam elrontani a kedvét..

Reggeli után felöltöztünk és elindultunk ahhoz a házhoz ahol az ingatlan közvetítő várt minket. És még a környék is gyönyörű volt.

Olyan 30-as éveiben járó öltönyös pasas. Bemutatkoztunk és el is indultunk a ház körüljárására.

 -A házba 4 hálószoba van 2 fürdő,konyha nappali és étkező. Emellett nagyon jó környéken van és az óvoda meg az iskola is pár perc séta. A házat 5 éve építették felújításra nincs szükség és a jó hír, hogy a keretükbe is belefér.-mondta az értékesítő.

-Úristen Justin ez csodálatos. Pont olyan mint amilyennek elképzeltem. Imádom. Ez a tökéletes ház.

-Háát..Cara nem is tudom. Szerintem még nézelődnünk kéne..-nyögtem ki neki nagy nehezen.-És és amúgy is úgy hallottam,hogy egy csomó betörés volt mostanában ezen a környéken.

 -Justin! -hívott félre Cara idegesen.

-Mi a sz*r bajod van Jus?

 -Semmi ..semmi. -válaszoltam.

-Nekem ne hazudj. Mondd mi a baj!

-Semmi tényleg csak tudod a pénz.. -kezdtem bele, de a szavamba vágott.

-A pénz? De hát tudod, hogy van pénzünk rá. -mondta nyugtatva.

Tarkómat fogva lenéztem a földre.

-Vagy nincs? -kérdezte Cara gyanakvóan.

-Az az igazság, hogy tudod tegnap segítettem azon a haveron.. -Igen és?

-Pénzel segítettem rajta..és ezért most nincs pénzünk a ház.. -kezdtem bele, de Cara nem hagyta, hogy befejezzem és elkezdett kiabálni. Egy kisebb fajta sokk érte.

-Baby ne idegeskedj megfogom oldani..és a babának is baja eshet. -mondtam neki nyugodt, de aggódó hangon.

 A szobába megállt az élet és nem szólalt meg senki. A csendet Cara törte meg aki kiabálva a hasát szorongatva a földre rogyott.

Közérdekű.

Sziasztok!♥ Rossz hírt kell közölnünk veletek...Sajnos a blogot egy darabig szüneteltetjü, de mihelyst rendbe jönnek a dolgok, újúlt erővel fogjuk tovább folytatni. 
Addig is vigyázzatok magatokra. Puszi♥ 

Happy Birthday Kidrauhl!♥

Sziasztok.♥
Mindenki tudja, hogy ma egy nagyon fontos esemény van. A mi drága szerelmünk ma már hivatalosan is betöltötte a 20. életévét. Inenn is szeretnék Nagyon nagyon nagyon sok Boldog Születésnapot kívánni neki. Reméljük boldogan fog telni a születésnapja és persze az egész élete. 
Örökké veled leszünk Justin.♥ Számunkra még mindig ugyan az az édes Kidrauhl vagy. Imádunk édes!!!!!♥♥
#Jeliebers

"I did it again"

Sziasztok.:)♥ Meghoztuk az új részt. Reméljük tetszeni fog. Köszönjük a kommenteket. Szeretés van♥♥

23. rész

Istenien aludtam. Hónapok óta végre most normálisan tudtam aludni. Semmi rossz álom, semmi aggódás, semmi félelem. Boldog voltam. A világ legboldogabb embere, hisz az a csodálatos férfi feküdt mellettem akit a legjobban szeretek.

Reggel a nap sugarainak simogatására keltem. Mosolyogva ültem fel az ágyon. A mellettem levő helyre pillantottam majd csalódottam láttam, hogy ott már nem fekszik senki. A éjjeliszekrényem felé fordítottam a fejemet majd egy vázába rakott egy szál rózsával találkoztam. A vázán a „Jó reggelt Szépségem” felirat díszelgett.

Ennél jobban nem is indulhat a napom -gondoltam magamba majd elindultam megkeresni Juss-t. A konyhába üldögélt. Mikor beléptem nekem háttal ült ezért lassan oda sétáltam hozzá majd hátulról szép lassan megöleltem.

-Már fent is vagy? -kérdezte mosolygósan majd az ölébe húzott. -Szép reggelt csináltam neked? -mosolygott elégedetten.

-Jó volt, de a legjobb lett volna, ha a csókjaidra ébredek. -mosolyogtam majd megcsókoltam telt ajkait.

Megreggeliztünk majd átmentük Justinékhoz. Elmeséltünk mindent a szüleinek majd közben áthívtuk anyáékat is és átbeszéltünk minden fontos dolgot. Természetesen itt a gyerekről beszélek.

-Már nem fordulhattok vissza szóval határozottan kell az új életetek felé állni. -kezdte Justin anyukája.

Azt hittem, hogy majd egy unalmas beszélgetésről lesz szó. Valami olyasmiről, hogy elkezdenek nekünk mesélgetni a régmúltjukról meg ilyesmi, de nem így volt. Nagyon jót beszélgettünk és végre sikerült a 4 szülőnek közelebbről is megismerniük a másikat.

-Szóval…mi minden költséget vállalunk. Holnap megnézünk pár házat és abból választunk. Mi a házatokról gondoskodunk míg Justin szülei a baba cuccairol. -mondta anya majd kiemelte a számukra és számunkra is fontos részt. -Muszáj lesz munkát találnod. -fordult oda Justinhoz.

-Ez csak természetes. -mondta Justin full komolyan.

Miután anyáék haza mentek mi felmentünk Justin szobájába. Filmet szerettünk volna nézni de nem nagyon jött össze. Már csak egy gombnyomás választott el minket a romantikus Felhők fölött 3 méterrel-től mikor megszólalt Justin telefonja. Mikor felvette hangja kicsit idegessé vált.

-Jól van már. 5 perc és ott vagyok. -mondta majd lecsapta a telefont.

Felállt az ágyról, beleugrott cipőjébe majd elrohant.

Justin szemszöge*

Nick hívott, hogy azonnal menjek a házához mert Dave szét verette már a társaságot csatlósaival, miközben ő a szobájába van elbújva.

Nick egy jó barátom. Nem épp az igazi barátokhoz tartozik, de régen mindig tőle kaptam anyagot ezért ezt most viszonoznom kell. Dave pedig az az ember akitől Nick a drogot szerzi. Gondolom a szerencsétlen már megint nem fizette ki az adósságait.

Mikor oda értem nem éppen kellemes fogadtatás fogadott. Mihelyst beléptem nekem esett két gorilla. Már a világomról nem tudtam mire Dave hangját hallottam meg.

-Hagyjátok. -parancsolt rájuk. -Justin Bieber. -jött felénk majd lenézően rám pillantott. -Anyucinak és apucinak sok pénze van nem? Mentsd már meg azt az áldott jó barátodat.

Elgondolkoztam. Cara szüleinek a pénze már rajta van a bankkártyámon, abból kitudom fizetni. Nem tétováztam és nem is gondolkoztam sokáig.

-Kifizetem. -jelentettem ki.

Dave elvitt a bankba ahol átutaltam a számlájára az összes pénzem. Cara tuti ki fog nyírni de majd megoldom. Csak, hogy holnap házat fogunk nézni és ha megtaláljuk a megfelelőt és megakarjuk venni a nyomorék fejem miatt majd nem tudjuk mert a pénzt átutaltam Dave-nek. Ügyes vagy Justin ezt már megint megcsináltad.

Freedom.

Sziasztok.♥ Mivel megvan a két komment, amit nagyon szépen köszönünk, ezért itt az új rész és ahogy ígértük most hosszú lett. Sajnos a következőt csak a hétvégén tudjuk hozni. 
Reméljük tetszik a mostani. Komizni ismét ér. ;) Jó olvasást.♥

22. rész.

Azonnal a rendőrségre rohantunk Casyvel. Egész úton csend uralkodott. Nem igazán érdekelt, hogy épp mit csinál vagy, hogy épp mit gondol. Mikor az őrsre értünk berohantunk majd egy aranyosnak tűnő fiatal fiú állított meg minket.

-Hova-hova? -kérdezte.

-A gyerekem apját épp most hozták be. Látnom kell. -sírtam el magam mire a férfi elment.

Jó 10 perc múlva visszatért. Egy örökké valóságnak tűnt.

-Az van, hogy most előzetesbe van a barátja. -fordult felém mire Casy felordított.

-Justin az én barátom. -kiabált a rendőrnek mérgesen.

-Kuss! -parancsoltam rá mire elhallgatott.

-Szóval. -fordult ismét felém. -Maga, vagyis egy ember bemehet.

-Egyértelmű, hogy én megyek be. -néztem Casyre aki csak felfújta az arcát és leült a padra.

A rendőr bevezetett hozzá. Szörnyű volt ott lenni. Annyira bezártság érzetem volt. Egy közepesen hosszú folyosóra vezetett ahol cellák voltak. Félelmetes volt ahogy elsétáltunk és a bűnözőkkel néztem szembe. A közepe felé Justin-t pillantottam meg. Ott ült narancssárga ruhába. Két kezével betemette arcát és próbált erős lenni.

-Justin. -futottam oda könnyes szemmel a cella elé.

Justin felkapta tekintetét majd odarohant.

-Cara sajnálom. -mondta ki a szavakat nehezen.

-Shhh. Minden rendben lesz. -mondtam majd megfogtam arcát mire a rendőr rám szólt.

-Cara nagyon félek. Vigyél ki innen. Én itt nem maradhatok. -sírta végül el magát.

-Ne sírj. Minden rendben lesz megígérem. Kifizetem az óvadékot és már szabad is vagy. De addig próbálj meg erős maradni. Rendben? -próbáltam mosolyt színlelni, hogy megmutassam minden rendben lesz.

-Szeretlek és figyelj akarom azt a gyereket. Akarlak téged. Nem érdekel Casy. Együtt felneveljük és boldogan fogunk élni. -mondta ismét sírva.

-Én is szeretlek. Nagyon. Nagyon. -mondtam mire a rendőr szólt, hogy letelt az időnk.

Elköszöntem, de mielőtt kimentem volna odaadtam a szerencsekarkötőmet neki. Így ott tudok vele lenni ha csak egy karkötő segítségével is. Mindig rajtam van, remélem valamennyit segít.

Mikor kiértünk megbeszéltem a rendőrrel, hogy leteszem az óvadékot de sajnos nem tehettem hisz még nem vagyok nagykorú.

-A fenébe is a többszörösét fizetem csak hadd fizessem ki. Kérem. -szinte már könyörögtem a rendőröknek de mindig csak ugyan az volt a válasz: Míg nem múlt el 21 nem fizetheti ki.

Egy választás maradt ami vagyis akik nem mások voltak mint a szüleim. Felhívtam őket.

-Anya? -szóltam bele a telefonba.

-Mondjad kincsem. Hol vagy? -kérdezte rögtön a számára legfontosabb kérdést.

-A rendőrségen...Justin behozták illegális drogozás miatt. -mondtam mire egy árva hang nem jött a másik oldalról. -Anya. -szóltam bele ismét a készülékbe.

-És..és te jól vagy? -teljes sokkba esett.

-Én igen de Justin ki kell hoznunk innen. Anya én mindent fizetek. Kifizetem az óvadékot csak segíts. Mivel én még nem töltöttem be a 21-et ezért én nem fizethetem ki, de te igen. -mondtam a legnagyobb reményekkel teli hangon.

-Szó sem lehet róla. -jött az egyértelmű válasz.

-De anya kérlek. Ő a mindenem az életem szerelme, a gyerekem apja. Muszáj innen kihozni. Kérlek. Kérlek. Kérlek. -könyörögtem.

Már vagy félórája győzködtem miután egy kissé hosszadalmasabb monológom után belement.

-15 perc és ott vagyok. -mondta Anya.

-Köszönöm. Köszönöm. Nagyon szeretlek. Siess. -mondtam majd le is raktam a telefont.

Anya, ahogy ígérte 15 perc után ott is volt. Kifizette az óvadékot majd vártuk, hogy kiengedjék a szerelmem. Hátul vártunk mire vagy háromnegyed óra múlva végre kijött. A nyakába ugrottam majd rögtön bombáztam a kérdéseimmel.

-Ugye jól vagy? Nincs semmi bajod? Nem bántott senki még csak szóval sem ugye? -kérdeztem még mindig a nyakába csüngve.

-Jól vagyok. -mosolygott majd olyan érzékien és lágyan csókolt meg mint még soha.

Miután haza értünk semmi kedve nem volt haza menni ezért nálunk megfürdött majd befeküdt aludni, én addig anyával beszélgettem lent.

-Megnézem, hogy elaludt e már. -mondtam majd adtam neki egy puszit.

Mikor felértem Justin már édesen szuszogott. Jó szorosan hozzá bújtam majd tetkóit írtam át újammal.

Nagyon jó érzés biztonságba tudni őt. Megnyugodtam és hiszem, hogy most végre tanult a helyzetből és tisztán éli tovább az életét. Mellesleg 6 hónap múlva megszületik a közös gyermekünk. Úgyhogy 3 fogjuk boldogan tovább élni az életünket.

Final blow.

Sziasztok.:)♥ Elnézést a rövid részért a következőt megpróbáljuk hosszabbra írni. ;) Reméljük, hogy tetszik a folytatás. 2 komment után ki is rakjuk a következőt. :)
Jó olvasást.♥

21.fejezet.

Az egyik percben még Justin ölébe ültem aztán fogta magát és elfutott káromkodás közepette. Pont ezt nem akartam , hogy megint ilyen állapotba kerüljön. Teljesen kiszámíthatatlan, sose tudom mit fog éppen csinálni vagy mit fog mondani. Sikerül neki mindig összezavarnia..

*Justin szemszög.

Sose éreztem még ilyet. Egy 16 éves lány aki terhes és szüksége van rám, miattam sír egész nap és közben még szeretem is őt ,de ott van Casy aki meg egyszerűen megbabonáz. Mindketten fantasztikus emberek. Egyiket sem érdemelném meg , de mégis mindketten az enyémek és ez így is fog maradni. Nem lehetek teljes csak ha mindketten velem vannak. Cara után találkoztam egy haverral aki adott egy kis cuccot. Tudom nem kéne, főleg így hogy már több hónapja tiszta vagyok, de hát ez is eddig tartott mint ahogy a boldogság is az életemben… de legalább a drog nem okoz csalódást. Az egyetlen dolog ami azt csinálja amit elvárunk tőle. Reggel másnaposan ébredtem az alkoholtól, és a szerek se segítettek a helyzeten, de mire sikerült kijózanodnom talán kicsit tisztábban láttam. Délután 3 van már és vagy 10 nem fogadott hívás + üzenetek. 3 Cara-tól+ egy sms hogy hívjam fel beszélnünk kell. És 4db Casy-től és üzenetek hogy nagyon aggódik értem stb. Nem válaszoltam és nem is hívtam őket vissza. Leszarom a problémájukat és hogy mennyire szeretnek. Faszom kivan, hogy Cara azt hiszi akarja azt a gyereket.. egy hülye kurva aki csak ezzel akar megtartani magának egy életre és Casy pedig anyáskodó idióta aki azt hiszi most, hogy visszajött minden olyan lesz mint régen pedig kibaszottul nem. Minden megváltozott. El kell mennem, távol kell lennem tőlük és az összes szarságtól ami körülvesz. Felöltöztem, összepakoltam és kimentem a reptérre. A csajoknak küldtem 1-1 sms-t , hogy 1-2 hét múlva jelentkezem. A gép 5 perc múlva indul, becsekkoltam és csak vártam, hogy fel engedjenek a járatra, amikor 2 ismerőssel találtam szembe magam. Bizonyára nem is kell mondanom kik voltak azok, kicsit meglepődtem,de inkább felidegesített, hogy idejöttek. Casy ordibált és mondta, hogy csak válasszak. Mondjam ki az egyikőjük nevét és annyi, míg Cara már megint a könnyeivel küszködött. Eljött az idő. Most talán tényleg választanom kéne? Összezavarodtam. Nem tudtam mi tévő legyek. A fejem is belefájdult ebbe az egészbe.

-Egyikőtöket sem választom. -kiabáltam a nagy világba majd a repülőm felé indultam.

Cara szemszöge*

Justin elindult mi meg csak ott álltunk mint két szerencsétlen és néztük ahogy életünk szerelme épp távozni próbál. Hirtelen nagy kiabálások s 4 rendőr futott Justin után.

-Álljon meg! -kiabált rá az egyik.

-Kezeket a tarkóra! -parancsolt rá a másik.

Fogalmam sem volt, hogy most mivan. Ott álltam teljes sokkba. Justin megállt mire a harmadik redőr oda ment hozzá. Két kezét háta mögé vezette majd kattant a bilincs.

-Justin Bieber. Letartóztatom illegális drogfogyasztás miatt. -mondta a biztosúr majd elmentek.

Zokogva rohantam utánuk. Úgy éreztem, hogy megszakad a szívem. Iszonyat nagyot csalódtam Justinba de emellett nagyon féltettem. Betuszkoltál a kocsiba majd még egy utolsót rám pillantott majd elengedett egy könnycseppet. Láttam a szemébe a megbánást és a félelmet. Tudtam, hogy ki kell onnan hoznom. 

Emotions.

20. rész

-Cara. - fogtam meg újra kezét s ekkor már nagy örömömre nem rántotta ki enyéim közül. - Itt nem csak a gyerek a baj igaz? - mondtam neki megértően.

Furcsa és fájó őt így látni. Tudom, hogy ebben az egészben több van. Nem csak azért van ennyire összetörve mert nem akartam azt a gyereket. Tuti, hogy van valami más baj is.

A mondatom után gyorsan az ablak felé pillantott. Gyengéden megfogtam állát majd felém fordítottam mire ő lehajtotta fejét. Nem mert vagy csak egyszerűen nem tudott a szemembe nézni. Tudtam, hogy úgy nem fogja elmondani ha bent van Casy ezért ki küldtem őt.

-Casy ki mennél? Várj meg kint, majd megyek. - próbáltam minél kedvesebb hangon mondani ne hogy még a végén őt is megbántsam.

Mondatomra csak egy apró, megértő bólintás volt a válasz. Miután becsukta maga mögött az ajtót ismét Cara felé fordultam.

-Mondd el. Kérlek. - néztem mélyen a szemébe s próbáltam azt sugallni, hogy nekem elmondhat bármit hisz én megértem.

Cara szemszöge*

Nem akartam elmondani neki mit érzek. Nem akarom senkinek sem elmondani. Éreztetek már úgy, hogy egésznap csak sírnátok? Amikor van egy fiú az életetekbe akit szerettek de ő mást szeret és elmondanátok neki, hogy szeretitek csak nem meritek, mert tudjátok, hogy azzal két tűz közé keveritek őt és az fáj neki?! Amikor ő minden amit szeretnél de nem lehet a tied. Kegyetlen érzés. És amikor már tényleg úgy érzed, hogy padlón vagy és már nem bírod akkor kiakadsz és csak az arcába kiabálnád, hogy „idióta vedd már észre, hogy SZERETLEK!”.

-Nem akarom, hogy neked rossz legyen. Ha nem szeretnéd ezt a babát megértem. Ne tedd tönkre az életedet miattam. Én nagyon szeretlek téged.-majd itt mély levegőt vettem hisz a könnyeim már esésre voltak felkészülve.

-Soha nem gondoltam volna, hogy lesz majd egy fiú akit ennyire fogok tudni szeretni. És az, hogy mást szeretsz az.. az egyszerűen felemészt. Féltékeny vagyok Casyre hisz ő bármikor érezheti az illatod, bármikor megcsókolhat vagy épp megölelhet. Mindent…érted? És ezt rettenetesen fáj. -mondatom végére már patakokba folytak a könnyeim. 

Láttam Justinon ahogy elgondolkodik a dolgon. Szép lassan leült mellém, belehúzott az ölébe majd jó szorosan megölelt. Éreztem szíve minden egyes dobbanását. Ahogyan kiszívta majd kifújta a levegőt.Mindent.