I'm going home.

Sziasztok.♥ Úgy volt,hogy majd csak jovohéten hozunk új részt de Halloween alkalmából elobb megkapjátokJ

Boldog Halloween-t mindenkinek és jó olvasástJ♥

11.rész

A fájó érzelmek villámként csaptak szívembe mikozben haza fele tartottam. Nem. Az hulyeség,hogy haza, hisz nekem ott az otthonom ahol Cara van. Még csak most ment el de már csak az uresség tátong korulottem. Ez egy leírhatatlan érzés. Duhos voltam magamra,hogy ezt tettem vele.

Belépve az ajtón csendet és nyugalmat szerettem volna magam korul. Egyedul szerettem volna lenni és átgondolni a dolgokat.

A szobámba ultem mikor kopogtak.

Az elso gondolatom rogton az volt,hogy hát ha Cara az pedig tudtam,hogy ez lehetetlen de még is bíztam benne. Kinyitottam az ajtót majd az aggódó Destyvel találtam szembe magam.

-Jól vagyok. -mondtam neki rogton egyhangúan majd hagytam,hogy bejojjon.

-Justin annyira sajnálom. Én tehetek az egészrol. Rossz így látni téged. -mondta lehajtott fejjel.

-Most már mindegy. Sajnálhatod csak az sajnos rohadtul nem elég. Életem szerelme elment és egy sajnálommal nem fog vissza jonni. -mondtam neki szarkazmussal majd az ablakhoz sétáltam. -Hogy lehettem ekkora gyokér? Nem hiszem el. Azt bántottam meg akit a legjobban szeretek. És a legnagyobb fájdalom az az,hogy nem csak te tehetsz róla. Egy megcsaláshoz két ember kell.

-Ne gyotord magad. Nem illettetek ossze és ennyi az egész. Cara nem való hozzád. Ugyan olyan mint a tobbi. -mondatára ideges lettem s okollel belevágtam egyet a falba majd mérgesen rá pillantottam.

Muszáj volt valahogy lenyugtatnom magam. Droghoz nem nyúlhattam hisz Cara leszoktatott róla és ha megtudná,hogy megint anyaghoz nyúltam tuti hátat fordítana nekem végleg. Okolbe szorított kézzel álltam ott és gondolkoztam,hogy mi tévo legyek.

Desty szemszoge*

Justin forrt az idegtol. Ismerem és tudtam,hogy nagyon gyorsan le kell ilyenkor nyugtatni. Droghoz nem akart nyúlni így csak egy választás maradt. Elvégre férfibol van o is.

Lassan oda sétáltam hozzá amit o végig nagy figyelemmel kovetett. Beletúrtam hajába majd vadul megcsókoltam. Féltem,hogy mit fog szólni de egy próbát megért. Rám pillantott majd egy kis ido múlva ugyan olyan vadul visszacsókolt. Az ágyra fektetett majd vetkoztetni kezdett mikozben még mindig ajkaimat "tépte".

Mint ahogy már mondtam nagyon ideges volt ezért mindenre felkészultem. Egy hirtelen mozdulattal belém tolta férfiasságának teljes méretét majd ki és be húzogatta azt hatalmas gyorsasággal. Pár perc múlva o is és én is elmentunk. Láttam arcán,hogy megnyugodott. 

-Ezt felejtsuk el. Nem tortént semmi és senkinek egy szót sem.-mondta zihálva mire én egy aprót bólintottam s ledolt mellém.

Mivel már éjfél kozeledett hamar el is aludt. Nem akartam el menni mellole így szorosan hozzá bújtam. Vágytam a szeretetére. Azt hittem majd jó szorosan átolel de nem így volt. Átfordult a másik oldalára s úgy aludt tovább. Meghúztam a vállam majd kovettem példáját.

Justin szemszoge*

Reggel mikor felkeltem rettento buntudat fogadott. Feloltoztem majd kimentem az erkélyhez. Mihelyst leultem s elmerengtem a távolba rogton sírni kezdtem. Nagyon bántott a tudat,hogy lefekudtem Destyvel. És még nem is volt annyira jó mint Caraval. Visszakell szereznem. Nem hagyhatom elveszni ezt a  csodálatos kincset. Osszepakoltam pár ruhát,írtam egy rovid kis uzenetet Destynek majd elindultam életem szerelméhez. Autóval mentem. Egész úton gondolkoztam,hogy mit fogok majd mondani. Arra a dontésre jutottam,hogy beszélek a szuleimmel és egyutt elmegyunk Carahoz. Nagyon szeretem ot és visszafogom kapni.